Tamagotchi



Volt egy nem túl hosszú idő amíg mindenkinek ott volt a zsebében. Csipogott, pittyegett, éhes volt, szomjas volt, bekakált, unatkozott, játszani kellett vele. A kulccsomódon hordtad és életcéloddá vált, hogy ugorj ha szüksége van rád.

A Tamagotchi egy klasszikus egynyári dolog volt, de nagyon vágytunk rá. Egy igazi digitális állatka, mindig ott lehet velünk, igényei vannak, vigyáznunk kell rá, szórakoztatni, egy igazi kis virtuális barát, hát ki ne vágyna egy ilyenre? Addig sírtunk a szüleinknek míg végül mindenkinek lett.

Hallottuk, hogy az eredeti Tamagotchik egy életesek voltak, azaz ha az állatkánk véletlenül kilehelte a digitális lelkét onnantól kuka. Na ilyen nem volt senkinek. Mindenki a piacról szerezte be a klónokat, azok már pecselték ezt a problémát. Mondhatjuk, hogy de így ennek mi értelme, ha a kutyának nem adsz enni egy hétig az is megdöglik és nincs respawn, de gyerekek voltunk, nyilván napokon belül kinyírtuk volna őket és a kutyával szemben ez csak a miénk volt, itt nem jött anyu, hogy megetesse.

Voltak az egyszerűbb példányok amit megvettél és lett egy kiskacsád vagy cápád vagy kutyád vagy akármi és voltak a menő fajták ahol választhattál, hogy milyen állatkát szeretnél, majd ha meguntad megvártad amíg éhendöglik és kicserélhetted egy másikra akire becsszó nagyon fogsz vigyázni. Az enyém az utóbbi fajtába tartozott, de sajnos volt valami bugja így hetente egyszer fixen lefagyott és csak az elem kivétel segített ami viszont sajnos resetelte az egészet. Sajnos ez a bug miatt felnőni soha nem láttam se a cápát se a kacsát, de nem baj, azért bőszen gondoztam őket.

Időnként szólt, hogy éhes akkor enni kellett neki adni, ha szomjas akkor megitatni. Ilyenkor igazából csak egy menüből kiválasztottad, hogy adsz neki vizet majd örült neki. Ha bekakált a takarítás gombra nyomtál, ha játszani akart akkor meg a játékra. Ha beteg volt gyógyszerre volt szüksége ha aludt akkor meg nem szerette ha felkelted.

Meglepő, de még ma is kapni itt-ott, legutóbb a Tigers -ben futottam bele egy borzalmasan gagyiba, senkinek nem ajánlom.