PC

Igen az a doboz az asztalon a monitor mellett, régen meg a monitor alatt. Micsoda lehetőségek, fájlokat hozhatok létre, használhatom a DOS -t, megírhatom benne a matek házim és és... Kit akarok átverni. JÁTSZHATOK!

Igen egy PC a legvágyottabb dolog volt a suliban. Azáltal, hogy lett egy PC -d nem csak egy eszközöd lett, nem csak egy kütyü amin tudsz játszani, hanem kulcs volt egy közösséghez, a számítógépesekhez. Ők voltak azok akikkel mindenki barátkozni akart, hogy át tudjunk hozzájuk menni játszani, ők azok akik egymással programokat cseréltek, ők azok akik ellátták a másikat menő háttérképekkel, ők azok akikhez igazodtunk és ők azok akiket irigyeltünk.

Az én első PC -m (jó, jó, persze a családé volt, de az nem számít) egy 100Mhz -es 486 -os volt, fene se tudja mennyi rammal, DOS 6.22 -vel és Windows 3.1 -el (később amikor azt véletlen kinyírtam 3.11-el), bár ez utóbbi a kutyát se érdekelte mert az ilyen felnőttes unalmas dolgokhoz kellett mint táblázatkezelők meg szövegszerkesztők. Nekünk ott volt az Edit, sokkal faszább szövegeket szerkesztettünk benne, még ASCII art is volt benne.

Hoztuk-vittük egymáshoz a floppyk tucatjait. Mikor ez történt már a kisfloppy volt a menő, hangosan kacagtunk azokon akik MÉG MINDIG a nagy floppyt használják. Bele se fér a kis floppy helyére, fene se értette mit kezdenek azzal a nagy vacakkal.

Ez még az az idő volt ahol a gépnek lelke volt. Volt amikor futott egy program és volt amikor nem. Volt amikor a GTA elindult és volt amikor nem. Ha könyörögtél neki néha meggondolta magát. Itt még nem volt multitask meg hasonló ördögtől való dolgok, így mindig tudtam mit csinál a gép. Nem száz process közül kell megtalálni mi lassít, mert ilyen nincs. Elindítod a DOOM -ot és fut a DOOM. Mi kell még?

Aztán később minden megváltozott. Pentium 1 2 3 4 a fene se tudta már követni. OS szerűség lett a Windowsból, minden egyforma lett. Floppyk helyett jöttek a CD-k és egy újabb izgalmas korszak kezdődött. Windows 98 SE és olyan remek játékok jelentek meg mint a Half-Life, StarCraft vagy a Need For Speed Underground, de ezek mégis eltörpülnek ahhoz képest, hogy elérhető lett az internet így kis PC már nem csak játékra és programozásra volt fasza hanem hozzáfértünk az IRC-hez ahol megismerkedhettünk az ország sőt a világ bármely részéről olyanokkal akik ugyanazt a hobbit űzik mint mi, zenéket szerezhettünk be magunknak, háttérképeket tölthettünk le, és a világ minden király weboldalához is hozzáférést nyertünk. És nem, ez a web nem az a web ami ma van, ez a web érdekes volt, tele király oldalakkal, keresni kellett, kutatni, bárhova kattintottál egy újabb kaland kezdődött, mítoszok és legendák születtek titkos webhelyekről ahol előre látják a halálod napját vagy oldalról amit egy nem is élő ember szerkeszt. Csodás idők voltak ezek.

Szerintem manapság már régen nem azt jelenti egy számítógép mint régen. Régen egy PC volt a hozzáférés mindenhez, egy olyan vágyott tárgy amit ma már sokan inkább lecserélnek egy telefonra, hiszen az mindig ott van velük és én ezt sajnálom. Nem azért mert nekik ez így ne lenne megfelelő, de őszintén sajnálom, hogy sokan nem élhetik már meg azt az élményt amit a 90-es 2000-s években egy pc jelentett.